Gyermeknevelés

Gyermeket nevelni izgalmas, de korántsem egyszerű feladat. Hát még ha az anyuka pszichológus és a fejében túl sok a szakirodalom. Ha gyereknevelésről van szó, legtöbbször bőven elég az ösztöneinkre hallgatni és aszerint cselekedni. Hogyan készüljünk a gyermek születésére, ki a jó szülő, milyen következményekkel járhat a nehéz gyermekkor – ilyen és ehhez hasonló kérdésekről faggattuk Királyné Szentkuti Katalin pszichológust, leendő édesanyát. 

Lehet-e internet nélkül a társadalom aktív tagjaként létezni ebben a felgyorsult, felszínes, globalizált világban? Sajnos azt kell, hogy mondjam, földhöz ragadottnak titulálják azokat az embereket, akik kihagyják a web adta számtalan lehetőséget.

Gyerekkel az élet nem mindig móka és kacagás, minden nap tartogat valami izgalmat.

Vigyázat! A nyugalom megzavarására alkalmas képi hatások következnek! Suta mami újra a pályán.

Minden évben eljön a pillanat, amikor hivatalosan is elkezdődik a nyári szünet. Túl vagyunk az év végi témazárókon, a hegedű záró koncerten, a kamarazenei fesztiválon, a néptánc bemutatón, az osztálykiránduláson, az iskolai gálán, kihevertük a bizonyítvány okozta sokkot, „majd jövőre kijavítod!” felkiáltással belevetjük magunkat a nyár örömeibe.

A skandinávok messzeföldön ismertek a munka-magánélet egyensúlyának megteremtése és fenntartása kapcsán. A svéd családpolitika világosan megfogalmazott célja, hogy támogassa a kétkeresős családmodellt, és azonos jogokat, illetve kötelezettségeket biztosítson férfiaknak és nőknek egyaránt. A kisgyermekes szülőknek jár a rugalmas munkaidő, az állam jelentős juttatásokkal segíti a magas színvonalú gyermekgondozást. Magyarországon is évek óta ösztönözve van, hogy a nők szülés után térjenek vissza a munka világába, de...

Valamikor az 1980-as években a tanító néni családlátogatásra ment egy elsős kisfiú szüleihez. Az élénk eszű, gazdag fantáziával rendelkező, eleven, mozgékony kisfiút nem kötötte le a 45 perces tanóra, kicsit unatkozott és jobban érezte magát a pad alatt, ámde a tanárai csodálkozására hibátlan válaszokat adott a pad alól és pontosan folytatta az olvasmányt.

Mi jellemzi az Y és a Z generációt? Mit és hogyan tud segíteni a szakember a szülőknek, családoknak? Mit tehetnek a függőségben szenvedők hozzátartozói? Hogyan működik az „elég jó” család? Sok más téma is szóba került a Szülőnek lenni Konferencián az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán.

Hát kérem szépen, az úgy van, hogy akasztják ám a hóhért! Mindenki megnyugtatására közlöm, hogy az egészségügyisnek beteg a gyereke, a pedagógusnak, meg na… nem is tudom… Az első gyerkőccel minden könnyen ment, de a másodikkal, elvek ezrei dőltek, dőlnek össze, mint a kártyavár. Mert elsős lett.

Minden évben ugyanaz a műsor: januárban nagyon elhatározom, februárban győzködöm magam, márciusban nekikezdek és rém büszke vagyok magamra, mert még pont időben vagyok, hogy mire lekerül a kabát meg a harisnya, bomba formában legyek. Majd március végére felhagyok a nagy életmódváltással, és áprilisba már azon egyezkedem az égiekkel, hogy ez egyszer nem lehetne-e, hogy őszig harisnyában és kiskabátban járhassak. Az úgy nekem nagyon komfortos lenne. A harisnya például szuper dolog, olyan klasszul összetartja az embert. De nem lehet. Kedvetlenül nézegetem magam a tükörben és kesergek...

Ahol gyerek van, ott általában előbb-utóbb felkerül a családi napirendre a “szeretnék egy kisállatot!” téma. Klasszikusan a kutya, a cica vezeti a kívánságlistát, majd a tengerimalac, nyuszi, hörcsög után a halak, hüllők és kétéltűek következnek, és érthetetlen módon csak ezek után jönnek a madarak.

Először azt hittem, hogy annál könnyebb nincs is a világon, mint a láthatatlan munkáról írni. Nő vagyok, ráadásul egy olyan hivatásom van, ahol nincs éles határ a látható és láthatatlan munka között. Mégsem gyűlnek a betűk, csak kavarognak a gondolatok a fejemben…