Jelenlegi hely

Megszületett a baba és depressziós az anya

A gyermek megszületését követően mindenki úgy gondolja, hogy az anya boldogabb, mint valaha. És az anya is erre várt… Ehelyett az anyukák mintegy 60-70 %-a a szülést követő első hetekben szomorkás hangulattal, kimerültséggel, ingerlékenységgel, hirtelen hangulatváltozásokkal szembesül; a gyermekágyi lehangoltság, az ún. „Baby-Blues” vagy „Maternity Blues” keríti hatalmába.

Ez a szülést követő harmadik-ötödik nap táján a legerősebb, majd egy-három hét alatt általában elmúlik. Orvosi kezelést nem igényel, a megértő családi környezet és, ha a körülmények engedik, a pihenés és alvás általában „kezelni” tudja ezt a jelenséget.

 

Post partum depresszió

Nemzetközi adatok szerint az anyák mintegy 10-15 %-ánál ennél lényegesen súlyosabb, tovább tartó jelenség, a szülés utáni depresszió alakul ki, szakszóval ezt post partum depresszióként (PPD) emlegetik.

A PPD általában a szülést követő első hetekben lép fel, de később, akár a gyermek megszületését követően két év elteltével is kialakulhat. A depressziónak enyhébb és súlyosabb – akár öngyilkossági gondolatokkal jelentkező – formái léteznek. Az üresség, reménytelenség, kiégettség érzése, pánikrohamok jelentkezése, a gyermekkel szembeni érdektelenség, egy esetleges öngyilkosság gondolata fontos intő jelek. Az előbbiek mellett testi panaszok is megjelenhetnek: étvágytalanság, szívpanaszok, szédülés. Ebben az esetben azonnal orvoshoz kell fordulni, az állapot magától nem javul, az anya gyógyszeres és/vagy pszichológiai kezelésre szorul.

Ennek a fajta depressziónak a létezéséről tudni kell, és ha kialakult, az mindenképpen orvosi/pszichológiai kezelésre szorul. Bátorítsa az anyákat az a tény, hogy a szülés utáni depresszió kezelhető, gyógyítható.

Nagyon ritkán – mintegy ezerből egy-két esetben – a szülést követő legsúlyosabb pszichiátriai zavar, a mániával, a depresszióval, illetve ezek váltakozásával, esetleg hallucinációkkal, érzékelési zavarokkal jelentkező gyermekágyi pszichózis lép fel, ami azonnali szakorvosi ellátást igényel.

 

Riasztó magyar adatok

Nemzetközi adatokkal való összehasonlításban Magyarországon a Baby Blues nem gyakoribb, mint egyéb országokban; ugyanakkor a PPD gyakorisága hazánkban mintegy kétszerese a szakirodalomban leírt értékeknek.

 

A depresszió okai

Az idővel magától elmúló Baby-Blues és a tartósabb, súlyosabb PPD, illetve a gyermekágyi pszichózis kialakulása közös eredetre vezethető vissza. A szüléssel a női hormonháztartás gyökeresen megváltozik; a szülést követő napokban az ösztrogénszint a századára vagy ezredére esik vissza. A boldogság-hormonként ismert szerotonin szintje is jelentősen csökken. A szüléssel gyakran a pajzsmirigy funkció-zavara is együtt jár; ez szintén kimerültséget, lehangoltságot okozhat. Emellett az új jövevény miatt az életkörülmények jelentős átalakulásával is számolni kell. A szülés jelentette fizikai megterhelés, és a gyermekágyas időszakban tapasztalt gyengeség plusz terhet jelent az anyának. Eközben a felborult napirend, az állandósuló kialvatlanság is rányomja a bélyegét az anya hangulatára. Sok anya lehetetlennek tartja azt, hogy az új feladatokkal megbirkózzon, az anyai szereppel szemben támasztott társadalmi, családi és saját elvárásoknak megfeleljen.

 

A ”hajlamosító tényezők”

Megfigyelték, hogy akiknél a premenstruációs szindróma (PMS) tünetegyüttese viszonylag kifejezett, azoknál gyakrabban jelentkezik a PPD is. Ugyanez vonatkozik azokra a nőkre is, akik már korábbi szülésüket követően is PPD-ben szenvedtek, illetve akiknél az életük folyamán valamilyen mentális betegség már jelentkezett.

A gyermekágyi lehangoltság és PPD kialakulása szempontjából rizikót jelent az, ha az anya egyedül nevei a gyermeket, alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli, illetve koraszülése, műtétes szülésbefejezése volt, vagy nehezen, különösen megterhelő életeseményként élte meg a szülését.

Gyógyszeres kezelési megoldás

  • A depresszió gyógyszeresen kezelhető, és a súlyosabb fajták kezelendők is. A megfelelő készítmény(ek) kiválasztásánál az orvos ügyel arra, hogy olyan készítményt válasszon, ami szedése mellett a szoptatás tovább folytatható. A PPD kezelésére az agyi hírvivő molekulák, az ún. neurotranszmitterek (pl. noradrenalin, szerotonin) mennyiségét befolyásoló, és ezen keresztül a hangulatot szabályozó hatóanyagok alkalmazhatók.
  • A szerotonin mennyiségét növelő szertralin, paroxetin és citalopram hatóanyagok szükség esetén szoptatás alatt is alkalmazhatók. Bár a szertralin kiválasztódik az anyatejbe, a szertralint szedő nők által szoptatott csecsemők egészségére gyakorolt mellékhatás jelenleg nem ismert, de a kockázat nem zárható ki. A szertralin alkalmazása szoptató nők esetén csak akkor javasolt, ha az orvos döntése szerint a haszon meghaladja a kockázatot. A szertralinhoz hasonlóan a citalopram és a paroxetin is kis mennyiségben kiválasztódik az anyatejbe, azonban a gyógyszerszedés melletti szoptatás előnyei meghaladják a csecsemőre esetlegesen gyakorolt mellékhatás(oka)t.
  • Az antidepresszáns gyógyszerek alkalmazása során tudni kell azt, hogy csak a rendszeres szedés harmadik hetétől kell az érezhető javulásra számítani. Ellenben a mellékhatások (pl. szájszárazság, hányinger, székrekedés, izzadás, pulzusszám-emelkedés) már a szedés megkezdését követően viszonylag gyorsan, egy-két nap alatt jelentkezhetnek; ez egyben előjele annak is, hogy később a várt terápiás hatás is jelentkezni fog. A mellékhatások viszonylag gyorsan elmúlnak, emiatt általában nem szükséges a gyógyszerszedés felfüggesztése.

Fontos, hogy az antidepresszáns gyógyszerek szedését csak akkor szabad abbahagyni, ha már minden depresszióra jellemző tünet elmúlt,- ebben az esetben is csak a kezelőorvossal egyezetett módon szabad a szedést abbahagyni, fokozatosan egyre kisebb adagokat kell bevenni. Ellenkező esetben a betegségbe való visszaesés és az öngyilkosság veszélye fokozódik.

Talán kiábrándítólag hat, de a PPD kezelése „házi” megoldásokkal nem lehetséges. Az utóbbi időben sokat vizsgált halolaj sem hoz számottevő javulást. Több, nagyszámú betegre kiterjedő nemzetközi vizsgálat eredménye alapján a halolajban lévő telítetlen zsírsavak szedése nem védi meg a nőket a gyermekágyi depressziótól.

 

Nem szégyellni, kezelni kell

A PPD nem szégyellni való betegség, hanem minél hamarabbi kezelésre szoruló állapot, a babának és a mamának egyaránt a gyógyulás az érdeke. Szakorvosi kezelés, a gyógyszeres terápia, a pszichológus/pszichiáter segítsége megoldást nyújt a problémára.

 

Dr. Budai Marianna Ph.D.
szakgyógyszerész

Forrás: bebikkicsikesnagyok.hu

 

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Itt a Veganuár, Te tudod mi az?

Ne nevess ki, bizonyára tájékozottabb vagy nálam. Azt hittem sokáig, hogy a Veganuár kifejezés egy, a média által kitalált frappáns elnevezés a diétás januári étkezésre. Míg ki nem derült számomra, hogy egy levédett kifejezés és egy mozgalom.
Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Télen is kertészkedhetünk? Friss saláták egy virágládából!

Naná, hogy télen is ehetünk friss salátát! Nem is egy növény kedveli a hűvös időt, ha van egy jó ablakpárkányod van teraszod, kertészkedj!
Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre a más gyerekekkel való összehasonlítás?

Az én gyerekem okosabb? Hogyan hat a gyerekekre más gyerekekkel való összehasonlítás?

Milyen hatással van a gyerekek önbizalmára, ha állandóan másokhoz hasonlítjuk őket? Ha szülőként te is feltetted már magadnak ezt a kérdést, ez a cikk segít megérteni, mit tehetsz gyermekeid egészséges önértékeléséért. - Szalai - Lászlók Kitti pszichopedagógus és tanulásban akadályozottak szakos mesterfokozatú gyógypedagógus, az AStOP – Auditív- Stresszt Oldó program szakértője, a ” Játszva olvass! ” megálmodója és megalkotója írása.
Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

Miért vízkeresztkor szedjük le a karácsonyfát?

A hagyomány szerint a karácsonyi időszak lezárásának napja vízkereszt, január 6-a. Ekkor búcsúzunk az ünnepi díszbe öltöztetett fától. De miért éppen ezen a napon szokás leszedni a karácsonyfát? A válasz a keresztény ünnepkörben, a népi hagyományokban és az új kezdet szimbolikájában rejlik.
Ugrás az oldal tetejére