Család és karrier

Homeoffice, homeschool, homeuniversity... Minden adott a nehezített körülményekhez, és mindenki máshogy éli meg.

Ha megkérdeznek minket, hogy mi okozza számunkra a legnagyobb stresszt, valószínűleg sorolni kezdjük életünk különböző területeivel kapcsolatos tapasztalatainkat. A munkahelyi nyomás, a konfliktusok párkapcsolatunkban, a soha véget nem érő otthoni teendőink, az állandó odafigyelést igénylő tanulmányaink…– a legtöbbször ehhez hasonló dolgok merülnek fel bennünk. A válasz ennél sokkal tömörebben és egyszerűbben összefoglalható: a legnagyobb stresszforrás életünkben nem más, mint az IDŐ.

Találtam magamnak egy nyugalmas félórát, amikor senki és semmi nem hatol át a magam köré épített nyugalmi burkon és leültem, hogy gondolkodjak az idei évről és benézzek a következőbe. Kézenfekvő, hogy bevétel- és költségtáblázatokat készítsünk, termékekre/szolgáltatásokra lebontva, elemezve mennyire voltak jövedelmezőek. Ezek is fontosak, mert számszerűsítik az elért eredményeket és a cél mérhetőségében is nagy szerepet játszanak. De most nem ilyenfajta tervezésről akartam írni.

Kislányom születése után egy év úgy elrepült, mint a szélvész. Élvezettel figyeltem a növekedését, fejlődését – ez foglalkoztatott a legjobban. A vele való törődés és az otthoni logisztika kitöltötte minden időmet. Persze tudom, hogy mások esetében ez nem feltétlenül így történt, hiszen több anyukát is megismertem coaching munkám során, akik nem sokkal a szülés után belevágtak egy vállalkozásba. Ehhez bátorság, erő, kitartás kell, no meg az a fajta tudatosság, amikor már a terhesség alatt tervezés folyik – mi hogy lesz a szülést követő időszakban.

Mi lesz azokkal, akiknek nehézséget okoz a családalapítás? Két teljesen különböző karakterű és élethelyzetű fiatal nő példáján keresztül mutatunk megoldásokat.

A Joy című film főszereplője kislányként arról álmodik, hogy az általa alkotott hasznos tárgyak boldoggá teszik az embereket. Hogyan lesz a nehéz sorsú háziasszonyból sikeres üzletasszony? A család támogat, vagy inkább akadályoz ebben a folyamatban? Érdemes újrakezdeni és kitartóan küzdeni az álmainkért? David O. Russell életrajzi ihletettségű drámai vígjátékában közelebb kerülünk a válaszhoz.

Hol van az én utam?  Mit is akarok valójában? Hogyan tudom elérni, megvalósítani, amire vágyom? - Sokan tesszük fel ezeket a kérdéseket. Pigler Annától és Robogány Veronikától, az Élettükör Mentálhigiénés Műhely alapítóitól izgalmas válaszokat kaptunk önismeretről, változásról, lelkiismeretfurdalásról és zsonglőrködésről.

Életünk bizonyos időszakaiban megélhetjük a kibontakozást, önmegvalósítást. Szabadon szárnyalhatunk terveink megvalósítása során. Máskor érezhetjük azt, hogy túlélünk, mintha egy aknamezőn próbálnánk keresztbe szökdelni, vagy egy olyan sűrű rengetegben járnánk, ahol nem lehet előre tudni, mi fog a következő pillanatban a nyakunkba szakadni.

Kiegyensúlyozottabbak és elkötelezettebbek azok az édesanyák, akik számára családcentrikusabb és stesszmentesebb feltételeket teremt a munkahelyük. Ez is kiderült abból a kutatásból, amelyet a Coca Cola Magyarország csináltatott. Az eredményeket a Figyelő konferenciáján mutatták be, amelyet A nők évszázada címmel rendeztek június 1-én Budapesten.

Az idő könyörtelen dolog. Nem tárolható, egy irányba halad, nem kölcsönözhető. Nagyon demokratikus, mert ugyanannyi van belőle egy nap a miniszterelnöknek és Önnek is, kedves Olvasó. Ám ha jól gazdálkodunk vele, akkor az urai lehetünk, nem pedig a rabszolgái.

Patriarchális vagy matriarchátus társadalomban élünk? Téves elképzelés, hogy manapság felcserélődtek, ehelyett inkább összezavarodtak  a nemi szerepek - vélekedik Dr. Szöőr Anna.

Manapság ritkán eshet meg, hogy valaki egy végigdolgozott élet alkonyán élete első és egyben utolsó munkahelyéről menjen nyugdíjba. Már régóta nem úgy működik a világ, hogy komolyan arra építhessünk, hogy sohasem fogunk új állást keresni.