Jelenlegi hely

Egyedülálló módon csak Debrecenben kóstolhatjuk meg Szabó Magda süteményét

Van már debreceni emlékmúzeuma, szobra, a meséje alapján játszótere és most már sütije is... ha Debrecen akkor ki másról lehetne szó, mint Szabó Magdáról? Az országban kuriózumként csak Debrecenben kóstolható ez az egyedülálló desszert. 

Emlék-sütemény Szabó Magdának

Szabó Magda ugyan nem szeretett sütni-főzni, de gasztronómiai örökséget is hagyott ránk, például kiváló sütirecepteket. Tóth Ibolya helyi cukrász álmodta meg és készítette el az író emlékét tovább éltető édességet, amely csokis, diós, kávés, mézeskalácsos, valamint feketeribizli-lekváros ízesítésű.

A városban egyetlen helyen, a Nagytemplomi Református Egyházközség fenntartásában működő Karakter könyvesboltban és kávézóban lehet megkóstolni.

Szabó Magda ízei

Szabó Magda hagyatékából előkerült két, kézzel írott, recepteket tartalmazó füzetecske is. 
A két könyv (Egy meszely az fél icce; Egy czitrom hajával) receptjeit nem főzte meg soha maga az írónő de minden bizonnyal sokat kóstolt, evett ezekből a fogásokból. A visszaemlékezések szerint egész életében ragaszkodott a házias ízekhez, azokat értékelte igazán.

Az írónő receptjei ihlették a süteményt, amelyben megjelennek a gyerekkorához és Debrecenhez köthető alapanyagok, a dió, a mézeskalács-fűszer; a csokoládé, a kávé. A keresztényi jelképnek számító dió utal Szabó Magda református egyházhoz és a valláshoz fűződő szoros viszonyára: nemcsak egyházi tisztségére (a Tiszántúli Református Egyházkerület gyülekezetei a főgondnoki tisztség - a szerk) de a Nagytemplomhoz kötődő viszonyára is, ott házasodtak szülei és őt is ott keresztelték meg. A Nagytemplom mögötti Emlékkertben található a Gályarabok emlékoszlopa, amely az író egyik felmenőjének is emléket állít, aki református hitét vállalva lett gályarab.

A sütemény

  • Alsó réteg: ropogós dió grillázs
  • Középső réteg: feketeribizli zselé
  • Felső réteg: kávés-tejszínes csokoládé (ganache)

Tóth Ibolya elmondása szerint az újragondolt házi desszertben dió praliné van az alján, ugyanis a dió fontos keresztény jelkép, a kisdedet óvó szűzanyát szimbolizálja, ráadásul ez volt Luther Márton kedvence is. Ezt mézeskalácsos tészta követi, amelyben egy fontos debreceni hagyományt és mesterséget mutat meg. Ezt csokis-kávés íz bolondít tovább.
Ezeken kívül egy feketeribizli réteg is található még benne, ami számára a játékosság és a nőiesség jelképe és ő ilyenek látja Szabó Magdát. Hozzátette: kifejezetten figyelt arra, hogy ne egy habos, édes desszert készüljön, hanem valami sötétebb, visszafogottabb.

A fotón Szabó Magda látható az 1974-es Ünnepi Könyvhéten. Amint látszik, szerette a kávét, így telitalálat a krémes, sötét kávés sütemény, amit elneveztek róla. A kép a Szabó Magda Emlékház Facebook oldaláról származik, ahol még sok, az írónőről szóló emléket találhatunk.

ADL - Debrecenimami

Forrás: MTI; Fotó: Miskolczi János

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Kényes fotó került ki rólad a netre? Tehetsz ellene!

Kényes fotó került ki rólad a netre? Tehetsz ellene!

Egy pillanatnyi meggondolatlanság miatt akár a jövőd is tönkremehet. Tippek és tanácsok, mit kell és érdemes ilyenkor tenni.
Mindennapi maszkjaink – 17 gondolat az álarcokról

Mindennapi maszkjaink – 17 gondolat az álarcokról

„Nincs olyan álarc, amelyik félre ne csúszna néha.” – Idézetek a láthatatlan maszkjainkról.
Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Gondoltad volna, hogy a z éjszaka sötétjében is mosolygó, házainkat őrző hóembereknek saját ünnepük van? Ha nem, akkor ideje előkeresni a garázsba utolsó alkalommal elrejtett alkatrészeit, közeledik január 18-a, a hóemberek világnapja!
Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Ugrás az oldal tetejére