Honnan jött az ötlet a Madarak és Fák napjához?
Megszervezésének közvetlen előzménye az európai államok által aláírt 1902-ben kötött párizsi egyezmény, a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében.
De kellett ehhez egy olyan különleges személyiség, mint Chernel István, a híres, ám rövid életet élt ornitológus. Kisgyermekkorától rajongott a madarakért, madártani megfigyeléseit már 12 éves korától rögzítette. Életre szóló barátság fűzte Herman Ottóhoz, a polihisztor természettudóshoz.
Iskolai keretek közé az állatvédő egyesület és a Magyar Ornitológiai Központ, valamint Hermann Ottó hathatós közreműködésével az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszterünk, Apponyi Albert emelte. Körrendeletben 1906-ban előírta:
évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse.
A magyar iskolák jeles napja
A 30-as években, míg Klebelsberg Kúnó közoktatásügyi miniszter „rendeletében visszajelzést is előír annak ellenőrzésére, hogy az iskolákban megtartják-e a Napot, milyen eredménnyel, ültetnek-e fákat, az iskolák rendelkezésére áll-e minden szükséges segítség, illetve konkrétan Herman Ottó Madarak hasznáról és káráról című munkája a birtokukban van-e. „
Hermann Ottó (forrás)
A második világháború utáni rendszerek megpróbálták elfeledni a madarak és fák napját. Az amerikai gyökerei miatt elhanyagolt jeles nap a rendszerváltás után újra visszanyerte fontosságát, megünneplésének időpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e.
Amerikai gyökerek
A magyar madarak és fák napja 2 amerikai emléknap, a Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) alapján született meg.
Sherman tábornok fája a Sequoia Nemzeti Parkban, a fotót készítette: World Wide Gifts - Flickr (Forrás)
150 éve ünneplik a fákat Amerikában
Amerikában aztán nincs hiány a gyönyörű fákból! A fenti képen látható Sherman tábornok fája, mely egy óriás mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum). A Föld legnagyobb törzstérfogatú fájának tartják, magassága 83,8 méter, kerülete a törzs aljánál 31 méter.
Nem lehet véletlen, hogy az első Fák napját az Egyesült Államokban tartották. Nebraskában egy éves mezőgazdasági találkozó alkalmával egy millió fát ültettek el 1872 április 10-én.
A következő évben a megmozdulást már országos méretűvé szélesített az Amerikai Erdészeti Társaság. A nemzetközi áttörés a társaság alapítójának 1895-ös Japánban tett látogatásának köszönhető, mely felhívta a figyelmet a különleges napra és más országokat, Ausztráliát, Kanadát, további európai országokat is inspirált.
Azóta április utolsó pénteke Amerikában a Fák napja.
Madarak napja
Az első feljegyzett Madarak napját 1894. május 4-én tartották Pennsylvania-ban. Charles A. Babcock, iskolai főfelügyelő javasolta a Madarak megünneplését, külön napots szentelve nekik. Az iskolai oktatást elősegítendő, két ornitológus és egy festőművész Városi madarak címmel könyvet írtak a diákoknak.
Gyakran összevontan tartják a két napot, a madarak és fák együttélésének hatása környezetükre megkerülhetetlen.
Az említett tankönyv illusztrétorának, Louis Agassiz Fuertes-nek a festménye (forrás)
A Magyar Madártani Egyesületet (MME) 1974-ben hozta létre 200 alapító tag. Az MME hazánk, és Közép-Kelet-Európa legnagyobb társadalmi szervezete. Céljuk a madarak védelmével hozzájárulni az emberi életminőség és a biológiai sokféleség megőrzéséhez Magyarországon.
Ezen felül még nagyon sok „zöld” jeles nap van világszerte, mely a környezetünk, bolygónk állapotára, az itt élő állatokra hívja fel a figyelmet: a Víz világnapja, a Föld napja, a Környezetvédelmi világnap.
ADL - Debrecenimami
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
