Fűrész Tünde a Három királyfi, három királylány mozgalom fórumán, amelyet a házasság hete alkalmából rendeztek a Magyar Tudományos Akadémián, utalt a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) két új rendeletére, és azt mondta, bíznak abban, hogy sokan élnek majd a lehetőséggel. Elmondta, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly január és november között több mint 43 ezer házasságot kötöttek Magyarországon, ez az előző év azonos időszakához képest mintegy 17 százalékos emelkedést jelent. Ezzel együtt az elmúlt években a házasságok stabilabbá váltak, 2010 óta ugyanis 18 százalékkal csökkent a válások száma. Mindez azt mutatja, hogy a házasságot a gyerekvállalás biztos alapjának tekintik Magyarországon - hangsúlyozta.
A Családbarát szemlélet, munka-magánélet egyensúly című konferencián Spéder Zsolt demográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója arról beszélt, hogy azokban a posztkommunista országokban születik több gyerek, ahol magasabb a nők foglalkoztatottsága. Hozzátette, korábban ez volt a jellemző Nyugat-Európában is, mára azonban ott változott a tendencia, és az otthon lévő nők körében magasabb a termékenység. A nők foglalkoztatottsága és a gyerekszületések közötti összefüggés okaként jelölte meg a többi között azt, hogy legtöbbször két ember keresetére van szükség a gyerekvállaláshoz, a nők nem akarnak kiszolgáltatottá válni a partnerüknek, illetve a gyes igénybevétele is meghatározott munkaidőhöz kötött. A szakember hangsúlyozta, a fentiek miatt kulcskérdés a munka és a magánélet összeegyeztetése Magyarországon.
Joó Kinga, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja egy az Európai Bizottság által indított nyilvános konzultációra hívta fel a figyelmet, amely a munka és a családi élet összeegyeztethetőségéről szól, és amelynek kérdőívét február 17-ig még bárki kitöltheti a bizottság által működtetett honlapon magyar nyelven is. Rámutatott arra, hogy Európa fejlettebb felén már nem okoz sok gondot gyerek mellett munkát vállalni, problémát inkább az jelent, ha az idős, esetleg beteg szülőkről és a gyerekekről kell egyszerre gondoskodnia az úgynevezett szendvicsgenerációnak.
Léder László pszichológus, szervezetfejlesztő arról beszélt, hogy Magyarországon a társadalmi, a magánéleti és a vállalati kultúra jellegzetessége a többi között a munkapiaci kiszolgáltatottság, az alacsony bérek, a külső segítők nélkül maradt "csupasz családok", a konzervatív női-férfi szerepek, a rugalmas munkavégzés és a távmunka hiánya. Ahhoz, hogy ez változzon, szükség van olyan ösztönző rendszerekre, mint a már bevezetett gyed extra, illetve a csok, de a munkáltatókat is jobban motiválni kellene a rugalmas megoldások alkalmazására, illetve a nevelési intézményeket is sokkal inkább családbaráttá kellene tenni.
A Három királyfi, három királylány mozgalom, amelyet Kopp Mária orvos, a Népesedési Kerekasztal szervezője 2009-ben alapított, abban kíván szerepet vállalni, hogy a tervezett gyerekek megszülethessenek Magyarországon. Társkereső programjaikkal, a munka és a család egyensúlyának fontosságát hangsúlyozó pályázataikkal, a kormányzatoknak tett szakmai javaslataikkal azt akarják elérni, hogy a párok bátrabban merjenek gyerekeket vállalni.
A házasság hete mozgalom két évtizede indult az Egyesült Királyságban, és ma már 28 országában tartják meg a programsorozatot. Magyarországon 2008 óta ünneplik a házasság hetét.
Forrás: MTI
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
