Jelenlegi hely

Régi idők karácsonya Budapesten

Milyen volt az ünnepi készülődés az elmúlt évszázadban a fővárosban? Régi képekkel mutatjuk be, hogy milyen is volt egykor a karácsonyi forgatag.

Nagy volt a sürgés-forgás a belvárosban 1897. decemberében: „Hetek óta mindent karácsonyra árulnak. A kirakatokat fölfrissítik, fényesebben világítják. Az emberek kisebb-nagyobb csomagokkal járnak az utcákon. Hordárok viszik a hintás lovakat és dobokat.”

A városi nép hullámzott a körutakon, hogy a korán sötétedő téli napokon gyönyörködhessenek a kivilágított, karácsonyi kirakatokban.

A XIX. század végi Budapesten a belvárosi bazárokban, üzletekben lehetett beszerezni az ajándékokat. A karácsonyi vásárok is népszerűek voltak, itt főleg a gyerekeknek való portékákat lehetett kapni: hintalovat, trombitát, katonát, dobot, babát, bababútort és édességeket is. Az 1860-as évektől tartottak fenyővásárokat, főleg a Dunaparton és a tereken.  


Karácsonyi vásár a Városház téren
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1890. december 21.)

"A nagyobb városokban, különösen pedig az igazi nagyvárosokban a karácsonyi piac forgalma szinte mesés összegekre rúg. Számtalan műhely és gyár hónapokon át tartó szorgos munkával főleg a karácsonyi piac szükségleteinek kielégítésén fáradozik, és segítségül híván a művészetet, évről évre tökéletesedő cikkeket állít elő, hogy az egyszerűbb szükségleteken kívül a finomultabb műízlés követeléseinek is eleget tudjon tenni." – írja a Vasárnapi Ujság 1899. decemberi 24-i száma.

A "tehetősebb közönség" a "fényes cikkek" vásárlás mellett a nehezebb sorsúakra is gondolt, jótékony egyesületek támogatásán keresztül gondoskodtak a szegényekről.


Nézelődés egy fővárosi üzletben
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. december 21.)

Jókai Mór: Koldusgyermek című karácsonyi történét olvasva bepillanthatunk az 1860-as évek pesti belvárosába:

"Annyi ablak ki volt világítva, az utcákon fényes hintók robogtak alá s fel; ragyogó boltablakokban fenyőfák voltak kitéve, égő viaszgyertyákkal, cukorangyalkákkal, picike bölcsőkkel, azokban aludt a kis Jézus. (...) Mosolygó asszonyságok jöttek a boltokba, vásároltak azokból a tündéri szépségekből, ki-ki vitte haza, kisfiának, kisleányának – amit a kis Jézus küldött nekik." 

Utcai kép karácsony hetében 
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. december 21.)

Korcsolyázók a városligeti jégpályán
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. december 21.)

Az első karácsonyfát Pesten az 1820-as években állították fel. A fenyőfaállítás német eredetű szokása és a feldíszített karácsonyfa alatt történő ajándékozás gyorsan elterjedt Magyarországon, a XIX. század közepén a polgárság otthonaiban megjelent. A köztéri faállítás később lett általános.

Karácsony este
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. december 24.)

A karácsonyfadíszek az idők során sokat változtak, a dió, alma, mézeskalács egyszerűségétől eljutottunk a csillogó, sokféle formájú üvegdíszekig. A nagyszüleink gyermekkorában a hagyományos gömbök mellett megjelent a harang, házikó, gomba, hóember és madárka is.

Fenyőfa és csomagok
(Forrás: Érdekes Újság, 1914. december 20.)

Száz éve is voltak reklámok...

"Ragyogó arcok, boldog emberek..." - A korabeli hirdetés "szép és célszerű" ajándékot kínál 
(Forrás: Tolnai Világlapja, 1927. december 21.)

Betlehem a karácsonyfa alatt 1942-ben
(Fotó: Fortepan)

Nagyot ugrunk az időben egészen az 1980-as évekbe, sokunk gyerekkorába. Email és SMS helyett igazi karácsonyi képeslapot küldtünk a rokonoknak, ismerősöknek, melyek felirata "Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag boldog új évet!" volt. Egyetlen bakelit lemezről (Csendes éj) hallgattuk a karácsonyi dalokat a Mennyből az angyaltól a Kiskarácsony, nagykarácsonyig.

Kevesebb játék, de nagyobb öröm, habcsók és viaszgyertya a fán, Rubik kocka, moncsicsi, Rodolfo készlet, walkman a fa alatt...

Télen esett a hó, sokat szánkóztunk, a hóembert sem csak mesekönyvből ismertük. 


Szánkózó-domb az Óbudai-szigeten
Fotó: Fortepan

Nagy sor áll a Triál Sport-, Játék- és Hangszerkereskedelmi Vállalat Tanács körút (ma Károly körút) 22–24. szám alatti bemutatóterme előtt
(Fotó: Fortepan)

A 80-as évek plázája, a Sugár áruház az Örs vezér téren 
(Fotó: Fortepan)

A Váci utcában akkor is hömpölygött a tömeg
(Fotó: Fortepan)

Hangulatos kivilágítás a Vörösmarty téren, háttérben a hatalmas karácsonyfa 1985-ben
 (Fotó: Fortepan)

Halász Kinga
- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

A humor és a nevetés nemcsak jól esik, de egészséges is!

A humor és a nevetés nemcsak jól esik, de egészséges is!

Május első vasárnapja Anyák napja mellett a nevetés világnapja is. Egy szívből jövő nevetés jót tesz az egész testnek és léleknek. Nem csupán a stresszt csökkenti vagy az immunrendszert erősíti, hanem segít megelőzni a depressziót és javítja az önértékelést is.
Munkások vagy a munka ünnepe? Mióta ünnepeljük május 1-ét Magyarországon?

Munkások vagy a munka ünnepe? Mióta ünnepeljük május 1-ét Magyarországon?

Itthon május elsejéről először 1890-ben emlékeztek meg, az első felvonulást a Városligetben tartották. De miért május 1-én ünneplünk?
Május első vasárnapja: a nevetés világnapja is

Május első vasárnapja: a nevetés világnapja is

Tudtad, hogy május első vasárnapja a nevetés világnapja is? És azt, hogy először 1998-ban Indiában egy úgynevezett nevető klubban tartották meg?
Anyai küldetések – te melyik film műfajába illessz be?

Anyai küldetések – te melyik film műfajába illessz be?

Egy kisgyermekes anya napja egy akciófilmbe illő kihívások sorozata: reggeltől estig pelenkacsaták, katasztrófaelhárító műveletek, békítő bírák testületi ülései és mentőexpedíciók sokasága a játszótéren. Sok sírással, bizonytalansággal, puszival és öleléssel.
Ugrás az oldal tetejére