A jelenlegi nyugdíjrendszert a Ratkó-korszakban -ötvenes években- született emberek nagyobb hányada tartja még fent.
Azt tudjuk, hogy a Ratkó-korszaknak tartott időszakban 6 év alatt közel egymillió gyermek született. Ők azok, akik nagy számban dolgoznak ma Magyarországon és tartják fent a nyugdíjrendszert, de hamarosan kiesnek az adózók világából, sőt már el is kezdtek nyugdíjba menni. Ezért tudnunk kell, hogy a nyugdíjkorhatárt itt is fel fogják emelni!
El tudjátok képzelni a mai magyar 72 éves embereket a munkaerőpiacon? Képesek leszünk akkor még dolgozni, lesz munkáltató, aki erre a korosztályra fog építeni, akik ezeknek az embereknek a munkaképességükhöz mérten adnak majd munkaköröket? De mi lesz, ha nem bírjuk a munkát addig? Persze ne rohanjunk ennyire előre, hiszen egyelőre nekünk még a 65 évet kell megélni. És most még erre az időre sem tudunk valósan gondolni, hiszen amíg fiatalok vagyunk, legtöbben nem gondolkodunk a nyugdíjas éveinken.
Vegyünk egy példát! Mi lenne, ha holnap mennél nyugdíjba?
Ha ma a fizetésed havi 200.000.- Ft, akkor a nyugdíjad várhatóan még a felét se éri majd el (és ez az összeg már csak kisebb lesz). Tehát holnaptól már csak 90 ezerből kellene megélned. Sikerülne? Sajnos nem!
Elkezdenéd kicsit szűkebbre venni a kiadásaid, először lemondanád például a nagyobb tv előfizetést, vagy a nagyobb internetcsomagot, lejjebb vennéd a lakásban a meleget, jobban odafigyelnél a felkapcsolt villanyokra, nem vennéd meg a drágább kedvenc újságaidat. Aztán jönnek az olcsóbb élelmiszerek, az autók lecserélése tömegközlekedésre, lemondások a barátnős kávézásokról, mozizásokról, az unokák kényeztetéséről. Megváltozik a jól megszokott életed, ami végül egy nagyon komoly életszínvonal csökkenéshez vezet.
Le kellene mondanunk tehát azokról a dolgokról, amiket már megszoktunk, esetleg szeretteinket sem tudnánk olyan formában támogatni, ahogyan szeretnénk.
Gondoljunk csak bele hány- és hány olyan esettel találkozunk nap mint nap, amikor az idős bácsik vagy nénik gyári munkásként, biztonsági őrként, takarítóként vagy éppen pénztároskén igyekeznek egy kis pénzhez jutni.
Véleményem szerint nem azért élünk, hogy egész életünkben dolgozzunk! A nyugdíjas éveinket már nem boltokban vagy éppen gyárakban kellene eltöltenünk! És (jó) pénzt keresni, félretenni csak addig tudunk, amíg aktívan dolgozunk, azt tudjuk, akkor lennénk biztonságban, ha a keresetünk legalább 10-20%-át félretennénk. Ez lehet, hogy némi lemondással jár már most számunkra, de meg fogja érni!
Egy szó, mint száz legyél bármennyi idős is, akár 20, vagy akár 45, akkor is el kell gondolkodnod, és már most tartalékolnod arra az időre, amikor nem lesz fizetésed. Az élet felgyorsult, az igényeink egyre nagyobbak, és a mindennapi életünk egyre drágább lesz. Szomorú ezt kimondani, de ha most nem kezdünk el, akármilyen kicsiben is tartalékolni a későbbi életünkre, akkor, amikor kikerülünk a munka világából, megfáradva, idősen, vagy éppen fitten sok-sok tervvel, rengeteg szabadidővel, akkor egy szomorú életszakasz fog ránk várni.
De hogy is tudunk tartalékolni?
Vegyünk például egy 1980-as születésű, tehát 39 éves embert, akinek még 26 éve van a nyugdíjba vonulásig.
- Ha havi 25.000.-Ft-ot tesz félre, akkor az évente 300.000.-Ft.
- Ebben az esetben neki jár 60.000.-Ft adókedvezmény minden évben.
- Ha tehát 26 évig tartalékol, akkor összesen ez idő alatt befizet 7.800.000.-Ft-ot, erre jön rá az addig igénybe vett adókedvezmény, a 10. és a 65. évnél járó ügyfélbónusz, valamint mindezek kamatos kamatjai.
- Végeredményként a mi befizetett 7.800.000.-Ft-unk a 65. születésnapunkon 15.104.839.-Ft-ot jelent majd.
Amit én javaslok az tehát az, hogy kezdjünk el még ma akár kisebb összeggel is, de félretenni, hogy pont ne a nyugdíjas éveinkben kelljen a pénz miatt aggodalmaskodnunk.
Természetesen létezik megoldás arra az esetre is, ha valaki rövidebb távban vagy más összegben gondolkozik. Egy a lényeg kezdjünk el takarékoskodni!
Bármilyen kérdésben keress bátran! Ismerd meg a lehetőségeidet, és eldöntöd Te mit szeretnél!
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
