Határok nélkül?

Határok nélkül

Biztosan mindannyian ismerünk olyan embereket, akik magas, áthatolhatatlan falakat húztak maguk köré. Megakadályozva ezzel azt, hogy kapcsolódni tudjanak másokhoz, vagy mi kapcsolódni tudjunk hozzájuk.

És  olyan embereket is, akiknek nincs határuk. Mindig mindenre önfeláldozóan igent mondanak. Ők azok, akiknek fontosabb a kapcsolat másokkal, mint saját magukkal. Akik (talán jóság reményében) inkább figyelnek mások szükségleteire, mint a sajátjukra.

Például

#1 Kati, a fiatal anyuka mindennap átmegy Anyósához/Édesanyjához beszélgetni, mert szegény olyan magányos. Az elmúlt évben csak párszor volt  ideje kedvenc elfoglaltságára, az úszásra.

#2 Ilona szintén fiatal anyuka, az utóbbi hónapokban semmilyen közös programot sem szervez a barátnőivel, mert minden szabadidejében a munkahelyéről hazavitt munkáit végzi. 

#3 Judit és férje András hónapok óta nem tudott közös programon részt venni, mert mindkettőjük idejét lefoglalják a két kisgyerekük körüli teendők.

Mi a közös az előbbi esetekben?

Az, hogy a történetek szereplői nem ismerték fel saját és kapcsolataik határait és azok jelentőségét.

Az egészséges határok

Onnan ismerhetők fel, hogy:

• Megkülönböztetnek másoktól, segítenek tudatosítani kik is vagyunk valójában. Segítenek beengedni a jót és távol tartani a a rosszat.
• Kijelölik a „teret”, ahol biztonságban érezhetjük magunkat. Azt a területet, amelyért felelősséget kell vállalnunk.
• Megvédenek a külső betolakodóktól.

Az természetes, hogy szeretnénk jó anyák, barátnők, feleségek, munkatársak, menyek lenni. No de milyen áron? Azért, hogy mások jó véleménnyel legyenek rólunk hajlamosak vagyunk több felelősséget vállalni másokért. Feladva ezzel akár a saját határainkat is.

Ahhoz, hogy egészséges határokat tudjunk építeni és fenntartani, szükségünk van három képességre:

• Úgy tudjunk érzelmileg kötődni másokhoz, hogy közben önállóságunkat és szabadságunkat nem adjuk fel.
• Tudjunk nemet mondani, anélkül, hogy félnénk a szeretet elvesztésétől.
• Tudjuk elfogadni, hogy nekünk mondanak nemet, anélkül, hogy kétségbeesetten visszavonulnánk.

Határkijelölést segítő lépések és kérdések

• Válaszold meg magadnak, és készíts leltárt arról, hogy Te mit szeretsz csinálni, neked mi jelenti a kikapcsolódást?
• Gondold át, mikor foglalkoztál legutóbb a hobbiddal?
• Férjeddel, társaddal mikor volt legutóbb közös programotok?
• Tudsz nemet mondani?
• Mi az, amire nincs időd pedig nagyon szeretnéd?
• Milyen dilemmák merülnek fel benned?

Süttő Márta
tanár, mentálhigiénés szakember, pszichodráma vezető