Jelenlegi hely

Öltözködés, öltözködj és… avagy a ruha teszi az embert

Aki melegítőnadrágban megy el otthonról napi teendői elvégzése végett – és ez alatt nem a fociedzést értem –, vagy kötött pulóverben az operába, nekem az prosztó.

Nyilván lesz, aki ezeket a szavakat olvasva megsértődik, ám legyen.

Én sem nagyestélyiben fogyasztottam a májkrémes kenyeret gyerekkoromban vacsorára, apám sem szmokingban a pörköltet. De azt megtanították a szüleim, hogy mit illik és mit nem illik felvenni színházba, vizsgázni vagy egy céges vacsorára. Ezek a szabályok nyilván az idő, a technika és a divat előre haladtával kicsit módosultak. De az alapok nem változnak.

A ruha, amiben megjelenek a mindennapokban, az esemény, a körülöttem lévő emberek iránti gondolataimat, hozzáállásomat, önképemet, lelki állapotomat tükrözi: tiszteletet, érdeklődést, részvétet, harmóniát vagy lázadást, nemtörődömséget… sorolhatnánk.

A 60-as évek öltönyös világában bőrdzsekit viselve lázadtak a rockerek, mint a 80-as években a festett kefe frizurájukkal a punkok. A színházban focimezt utánzó pólóban megjelenő fiatal is lázad, az érdektelenségét hirdeti az előadással szemben.

Volt főiskolai csoporttársnőm a szóbeli vizsga után tervezte indulását egyhetes (amúgy megérdemelt) nyaralására. Idő vagy szervezési hiányosságok miatt flip-flop papucsban és rövidnadrágban jelent meg, igaz fehér blúzban. Bement, és 10 másodperc múlva jött is ki. A tanár úgy vágta ki, mint azt a bizonyos macskát nagydolgát elvégezni. A nevét sem kérdezte meg. Érthető, nem?

Nem olyan régen egy lisszaboni kirándulás alkalmával esténként ugyanannál a metrómegállónál különösen elegáns, igaz, teljesen feketébe öltözött fiatal hölgyekre figyeltünk fel: fekete harisnya, cipő, kis kalap, és pelerin. A napközben tomboló 30 C fok ellenére. Később egy járókelőtől sikerült megtudnunk, hogy ez az orvostanhallgatók egyenruhája. A hétköznapokban már nem kell hordani, de kiemeltebb eseményekkor, pl. vizsga, tanévnyitó még kötelező. Büszkén álltak benne, és a metró tömege tiszteletteljesen kerülgette ki csoportjukat.

Az öltözködés önkifejezés, csoporthoz tartozás, szubkultúra, reakció a környezetünkre, az időjárásra. Sokan, mikor melegítőnadrágot vesznek fel a városba indulva, vagy szakadt farmert a színházba, valójában tévelyegnek, bizonytalanok. Nem tanulták meg sem otthon, sem az iskolában, így nincs útmutatójuk, hogyan is öltözzenek. Környezetük esetleg kiközösítené őket.

Sokszor hallom a szülőktől, hogy nem lehet ráadni a gyerekre az inget, nem veszi fel… mindig az jut az eszembe, hogy apa hozzáállása az inghez milyen lehet. Ha azt látja otthon, hogy „Micsoda hülyeség, minek felvenni ezt a vacakot!” Biztos, hogy ő is kellemetlen kötelezettségnek fogja megélni.

A példamutatás a kulcsszó, mert a gyerek másol. Nemcsak beszédtanuláskor, de egész életünkben a magatartásunkat is. Tiszteljük meg magunkat, egymást alkalmanként, még ha az a gyerek szerdai születésnapi családi vacsorája is, hogy felöltözünk. Ünnepibbé tesz minket kívül-belül.

Öltözékünk hatással van viselkedésünkre, lelkiállapotunkra. Kifejezetten léleküdítő, ha időnként előző este összeválogatjuk másnapra a ruhadarabjainkat és hozzáteszünk egy-egy parkolópályára tett bizsut, kendőt, vagy elővesszünk egy másik táskát, cipőt, vagánykodunk kicsit a színekkel. Fontos, hogy újragondoljuk időnként magunkat, kilépjünk komfortzónánkból. A tükör előtti biggyeszkedés is fejleszti önismeretünket!

TIPP: megunt bizsukat újra lehet fűzni, akár a gyerekekkel közösen, akár karkötővé alakítani, pár szemet kiszedve a láncból pár forintos fülbevalóalapra ragasztva máris kész egy új szett. Táskákra, ha abban a formában meguntuk, szintén lehet díszítést tenni: egy régebbi kitűzőről leszedni a díszt és a táskára ragasztani, vagy cipésszel ráüttetni.

Adelideli

FOLYTATJUK!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Tavaszi gardróbmentés - kezdő varróknak is

Tavaszi gardróbmentés - kezdő varróknak is

Ahogy beköszönt a tavasz, előkerülnek a könnyedebb ruhák – és sokszor ilyenkor vesszük észre, hogy némelyik darab már nem olyan izgalmas, mint tavaly. A jó hír az, hogy néhány apró varrási trükkel új életet adhatsz a kedvenceidnek, ráadásul olyan megoldásokkal, amiket egy kezdő is bátran megcsinál. Ha még nem tudsz varrógéppel dolgozni, érdemes elsajátítani: gyorsabb, szebb és magabiztosabb lesz tőle minden átalakítás.
Furcsa és különleges nőnapi szokások a nagyvilágban

Furcsa és különleges nőnapi szokások a nagyvilágban

Ahány ház, annyi szokás – tartja a mondás. Ez bizony igaz a NŐNAP esetében is. Érdekes különbségek vannak szerte szét a világban. Ha lehetne választanom, határozottan tudom melyiket szeretném ;-) Magyarországon régen a nénikék az utcán árulták a borostyánlevélel közrefogott hóvirág és ibolya csokrocskákat. 2005 óta a hóvirág védett növénynek számít, így kikerült a repertoárból. Ma a szál virág és/vagy a csoki lett a divat.  
10 tavaszindító családi bakancslista

10 tavaszindító családi bakancslista

Márciusban valami megmozdul bennünk. Több fény, enyhébb levegő, hosszabb délutánok – és hirtelen mindenki kimozdulna. A tavasz tökéletes alkalom arra, hogy családként is új ritmust találjatok. Nem kell nagy utazás, nem kell költséges program. Elég néhány tudatos, közösen megélt pillanat. Íme egy általános, bárhol megvalósítható tavaszi bakancslista, amelyből kedvetek szerint válogathattok.
Víz nélkül nincs jövő: 7+1 játékos ötlet a Víz Világnapjára gyerekekkel

Víz nélkül nincs jövő: 7+1 játékos ötlet a Víz Világnapjára gyerekekkel

Március 22. a Víz Világnapja, amelyet az ENSZ kezdeményezésére 1993 óta ünneplünk világszerte. A cél egyszerű, mégis óriási jelentőségű: felhívni a figyelmet arra, hogy a víz nem korlátlan erőforrás. Gyerekként a víz játék, pancsolás, esőcsizmás ugrálás a tócsában. Felnőttként felelősség is. A jó hír? A kettő összeérhet. Íme 7+1 játékos, mégis szemléletformáló ötlet, amelyet bárhol az országban megvalósíthattok.
Ugrás az oldal tetejére