Jelenlegi hely

A húsvéti ünnepkör hagyományait és kuriózumait mutatja be egy keszthelyi kiállítás

Feszületeket ábrázoló türelemüvegek, továbbá százévesnél is régebbi karcolt hímes tojások is láthatók a keszthelyi Balatoni Múzeumban szombaton megnyílt kiállításon, amely a húsvéti ünnepkör zalai jellegzetességeit és kuriózumait tárja a látogatók elé.

A Húsvéti nefelejcs - a tavaszi ünnepkör hagyományai című tárlat a keszthelyi intézmény és a nagykanizsai Thúry György Múzeum együttműködésének eredménye - közölte a megnyitón Balatoni Múzeum igazgatója. Havasi Bálint hozzátette: bár 2013-ban megszűnt a megyei múzeumi szervezet, az egyes kiállítóhelyek szakemberei között megmaradtak a kiváló  kapcsolatok.

Száraz Csilla, a nagykanizsai múzeum igazgatója azt is megjegyezte, hogy a közös munka révén lehet mindkét város gyűjteményének fejlődését, tudományos feldolgozását és bemutatását elősegíteni. A Keszthelyen most megnyílt tárlat is először - tavaly húsvétkor - Nagykanizsán volt látható.

Kardos Ferenc néprajzkutató, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatóhelyettese felidézte, hogy a húsvét, mint a keresztény egyház talán ma is legnagyobb ünnepe a közösségi terekről mostanra visszahúzódott a családok körébe. A kiállításon is látható, főként a 19-20. század fordulójának idejét idéző tárgyak és fotók még mutatják, hogy akkoriban alapvetően a felekezeti közösségek ünnepe volt a húsvét, amelynek hangsúlyos elemei a templomhoz kötődtek. Mára szinte eltűnt a barátok megajándékozását szolgáló mátkatálak, komatálak cseréje, az ismerkedést, udvarlást segíteni hivatott locsolkodás, vagy akár a hímes tojások szentelése.

A kiállított tárgyakról szólva beszélt arról, hogy egykor a feszületek, szentképek minden ház természetes tartozékai voltak, Zalában az ügyesebb kezűek maguk is faragtak feszületeket, hímeztek húsvéti terítőket, amelyekből egyet-egyet mindig a templomnak adományoztak a felszentelésért "cserébe".

A hímes tojások készítésének szokásáról a néprajzkutató elmondta: a világmindenséget szimbolizáló tojást a kereszténység előtti időkben faágak, levelek motívumaival díszítették, később a megfelelő technikai tudás birtokában tudták virágdíszekkel, vagy a hímzésekből ismert motívumokkal ékesíteni. Érdekes szokás volt még a közelmúltban is, hogy a keresztszülők és keresztgyerekek, a barátok és barátnők, vagyis a komák és a mátkák csak úgy ajándékozhatták meg egymást, hogy nem volt szabad ugyanannyi darab hímes tojást adniuk, mint amennyit kaptak valakitől - elevenítette fel Kardos Ferenc.

 

Forrás: MTI

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Az Édesanya teremtése

Az Édesanya teremtése

Azt tudjuk, hogy 6 pár keze és 3 pár szeme van, gyógyítani is tud, de ki teremtette a könnycseppet?
Az anyák napja margójára - "Szia Anya! Visszahívla… de, persze, hogy fontos vagy…"

Az anyák napja margójára - "Szia Anya! Visszahívla… de, persze, hogy fontos vagy…"

Szia Anya! Visszahívla… de, persze, hogy fontos vagy… tudom, hogy ebben a hónapban még nem hívtalak, de még csak elseje van. Nem azért akarom letenni, mert már legszívesebben a temetőben tudnálak.
A humor és a nevetés nemcsak jól esik, de egészséges is!

A humor és a nevetés nemcsak jól esik, de egészséges is!

Május első vasárnapja Anyák napja mellett a nevetés világnapja is. Egy szívből jövő nevetés jót tesz az egész testnek és léleknek. Nem csupán a stresszt csökkenti vagy az immunrendszert erősíti, hanem segít megelőzni a depressziót és javítja az önértékelést is.
Munkások vagy a munka ünnepe? Mióta ünnepeljük május 1-ét Magyarországon?

Munkások vagy a munka ünnepe? Mióta ünnepeljük május 1-ét Magyarországon?

Itthon május elsejéről először 1890-ben emlékeztek meg, az első felvonulást a Városligetben tartották. De miért május 1-én ünneplünk?
Ugrás az oldal tetejére