A három év alatti gyerekek napközbeni elhelyezésének újabb lehetőségeiről készít javaslatot a kormány számára az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága. Novák Katalin államtitkár az MTI-nek adott interjújában azt mondta, a cél egy rugalmasabb, többszereplős rendszer kialakítása, hogy ne csak a bölcsődékben, hanem magán-, családi-, vagy éppen munkahelyeken kialakított napközikben hozzanak létre minél több férőhelyet.
Az államtitkár szerint azért van szükség többféle gyermekmegőrzőre, minél több bölcsődét helyettesítő intézményforma megjelenésére, hogy az anyáknak megadják a „választás szabadságát”, hogy a gyermekfelügyelet hiánya ne akadályozza őket a munkavállalásban.
Novák Katalin a gyed extra - időbeli - kibővítésével kapcsolatban beszélt a jelenlegi bölcsődei rendszer továbbfejlesztésének a lehetőségeiről, és arról, hogy a kormánytól felhatalmazást kaptak egy erről szóló javaslat kidolgozására. Közölte, még a nyáron elkészítik javaslatukat, így az ősszel már a kormány elé terjeszthetik döntéshozatalra. Jelezte, a legutóbbi kormányülésen is egyetértés volt abban, hogy az anyákat abban kell segíteni, hogy össze tudják egyeztetni a családi életet a munkával.
Az államtitkár május 15-én jelentette be, hogy a kormány döntése értelmében a munkába visszatérő anyák 2016 januárjától már a gyermekük 6 hónapos korától igénybe vehetik a gyed extrát; erre idén még csak a gyermek egyéves kora után van lehetőség. A gyed extra 2014 januári bevezetése előtt az anyáknak választaniuk kellett a gyed és a munkajövedelem között.
Hangsúlyozta: nem az a cél, hogy minél többen dolgozzanak az egyévesnél kisebb gyermekek mellett, de ha valaki ilyen helyzetben van, ne érje a családot hátrány. Jelezte, országosan „ezres nagyságrendű” az olyan - fél-egyéves - gyermeket nevelő család, amelyek ezzel az új lehetőséggel élni tudnak.
Tájékoztatása szerint legkorábban a gyermek születése előtti hónaptól lehet igénybe venni hat hónapig a csed-et (csecsemőgondozási díj), ez gyakorlatilag az anya korábbi nettó fizetésének a 90 százalékát jelenti, ez után folyósítják a gyed-et (gyermekgondozási díjat), amelynek maximális összege nettó 108 ezer forint. A két juttatás alapja a korábbi munkajövedelem, míg a gyermekgondozási segély (gyes) és a családi pótlék alanyi jogon jár. Jelezte, a gyed maximális összege az elmúlt 5 évben mintegy 40 százalékkal nőtt.
Elmondása szerint, az elmúlt négy évben másfélszeresére - 42 ezerre - emelkedett a bölcsődei és családi napközi helyek száma, a férőhelyeket a jelenlegi közel 44 ezerről 2018-ra 60 ezerre fogják bővíteni.
Arról is beszélt, a jelenlegi szabályozás szerint csak a 10 ezernél nagyobb lakosságszámú települések önkormányzatainak kötelező bölcsődét fenntartani, így a kisebb községekben élő dolgozó családoknak más megoldást kell találni gyermekeik napközbeni elhelyezésére. Közölte, a bölcsődei férőhelyeket kiváltó új, a jelenleginél rugalmasabb „alternatív gyermekmegőrzési formákhoz” az állam támogatást biztosítana az elképzelések szerint.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a „nők 40” programot is azért indította el a kormány, hogy lehetőséget biztosítson a nagymamáknak arra, hogy unokáikra vigyázzanak, amíg a szülők dolgoznak. Közölte, a „nagymama nyugdíj” ezért valójában nem is nyugdíjpolitikai intézkedés, hanem családtámogatási eszköz. Jelezte, eddig csaknem 140 ezer 40 évet ledolgozott nő vette igénybe ezt a kedvezményes nyugdíjlehetőséget.
A családpolitika szempontjából kedvező demográfiai adatokról szólva rámutatott: annak ellenére nő másfél éve a született gyermekek száma, hogy közben a szülőképes korban lévő nők száma folyamatosan csökken. Hozzátette: bízik abban, hogy a kedvező adatok a kormányzati családpolitika visszaigazolását is jelzik.
Novák Katalin beszélt a július 1-jétől bevezetendő új lakástámogatási rendszerről, a családi otthonteremtési kedvezményről (csok), amely a korábbi „szocpolt” váltja fel. Elmondta, két fontos ponton bővült a korábbi rendszer; az egyik, hogy már egy gyermek, vagy annak vállalása esetén is igénybe lehet venni a csok-ot, a másik fontos változás pedig az, hogy már nemcsak új, hanem használt ingatlan vásárlására, bővítésre is kérni lehet.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonyos feltételek mellett már a július 1-je előtt megkötött szerződések alapján is igényelhető az új vissza nem térítendő állami támogatás.
Közölte, a családok a csok feltételeivel, igénylésével kapcsolatos kérdéseikkel az Emmi központi ügyfélszolgálati irodájához fordulhatnak, akár személyesen (Budapest, V. Szalay utca 10-14), akár telefonon (06-1-795-31-68), vagy e-mailen (ugyfelszolgalat@emmi.gov.hu), általános információkat pedig a www.csaladitudakozo.kormany.hu oldalon találhatnak.
Elmondta, míg eddig éves szinten mintegy 500-an tudták igénybe venni a szocpolt, addig számításaik szerint a csok-ot - ugyancsak éves szinten - várhatóan mintegy 12 ezer család tudja majd elérni. Emlékeztetett, a csok 500 ezertől 3,25 millió forintig terjedő támogatást jelent a gyermekek számától, a lakás nagyságától és az ingatlan energiahatékonyságától függően.
Felhívta a figyelmet, hogy a csok rendszerében nemcsak a már megszületett gyermekek alapján lehet az igénylést benyújtani, hanem a házaspárok előre „vállalhatnak” akár több gyereket is. Egy-egy gyermek megszületését 4 évre előre lehet tervezni, így például két gyermek vállalása esetén kétszer négy év az erre rendelkezésre álló idő.
Tájékoztatása szerint az idei évi költségvetésben 4 milliárd, míg a jövő éviben 9,5 milliárd forintot biztosítottak a csok-ra, de a keret felülről nyitott, tehát igény esetén megemelik a támogatásra fordítható összeget, így egyetlen igénylő család sem marad támogatás nélkül, ha megfelel a feltételeknek.
Forrás: MTI
