Jelenlegi hely

"Hogy könnyebb legyen a terhük" - Magyar anyák segítik a menekülteket

Néhány budapesti anyuka ötlete nyomán országos hordozóeszköz-gyűjtés indult a Facebookon a babával utazó menekültek segítésére. Az Imami kérdéseire Ihász Tímea, ötletgazda válaszolt.

Miről is szól pontosan ez a kezdeményezés? Honnan jött az ötlet?

Az ötlet onnan indult, hogy hátibabával (háton hordozott babával – a szerk.) kimentem a Keletibe szendvicseket osztani, és odajött egy anyuka (azóta tudom, hogy pakisztáni) és megkérdezte, hogy a sáljával hogy lehet felkötni a babát. Nagyon kedves volt és nagyon szépen beszélt angolul. Elvittem neki egy kendőmet, és ezt megosztottam egy hordozós csoportban a Facebookon.

Két nagyon lelkes és segítő szándékú anyuka, Mia es Kata ezen felbuzdulva létrehozott egy Fb csoportot, és elkezdték meghívni az anyukákat, akik lelkesen jöttek is. Én is csatlakoztam. A kezdeményezés lelke ez a két anyuka, és meg ketten segítenek nekünk.

 

Hogyan történik az eszközök gyűjtése, átadása?

A gyűjtés úgy alakult, hogy megkértük az anyukákat, hogy ha van felesleges hordozóeszközük, azt dobják be a közösbe, vagy vigyék ki személyesen, de egy-két esetet leszámítva olyan sok felesleges hurci nem akadt, helyette annál többen akartak kendőt venni akár egyedül, akár felesbe, és sok anyuka jelentkezett, hogy szívesen karikásítana is, így a hosszú kendők karikássá változtak. Elkezdtek gyűlni az eszközök, így érett egy próba osztás, tervben volt/van egy tábori kör, meg az is, hogy pályaudvarokon is adjunk a kisgyermekes anyukáknak. Így szerveződött az első osztás.

Éreztük, hogy szükségünk lesz "profi" segítségre is, megkerestük a Migration Aid-et, hogy adjanak támogatást, tapasztalatcsere és tolmács formájában. Nagyon segítőkész és nyitott szervezet, segítettek mindenben. A hordozó osztás és kötés tanítás legfontosabb része az volt, hogy „szót értsünk” az anyukákkal, ebben két tolmács volt a segítségünkre, nélkülük semmire se mentünk volna. Ők magyarázták el, mi is ez az eszköz és azt is, hogy kell használni, mi pedig a saját babáinkon és az ő babáikon mutogattuk a használatot.

Hogyan fogadták az érintett édesanyák az adományokat? Könnyen megbarátkoznak velük, tudják azokat használni?

Voltak nyitott és kevésbé nyitott anyukák, de ez természetes. A csatos hordozók és a mei tai-k kelendőbbek voltak a kendőknél, de így is nagyon sok hordozó gazdára/gyermekre talált, amivel jelentősen könnyebbé vált a kisgyermekes családok utazása. Biztos, hogy nem egyszeri alkalom volt, hogy lesz meg több osztás!

 

Hol, hogyan lehet a kezdeményezéshez csatlakozni?

Én mindenkit csak biztatni tudok, hogy akár személyesen, akár rajtunk keresztül, ha segíteni szeretne, akkor küldje el vagy menjen ki: nagyon kedves emberek ők is, tele aggodalommal, féltéssel a gyermekeik felé, és szeretettel mások iránt, nem éreztem semmi különbséget köztünk, sőt a játszótéren a gyermekeink együtt is játszottak.

A Facebook-csoporthoz itt csatlakozhatsz!

 

Köszönjük az interjút!


 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Kényes fotó került ki rólad a netre? Tehetsz ellene!

Kényes fotó került ki rólad a netre? Tehetsz ellene!

Egy pillanatnyi meggondolatlanság miatt akár a jövőd is tönkremehet. Tippek és tanácsok, mit kell és érdemes ilyenkor tenni.
Mindennapi maszkjaink – 17 gondolat az álarcokról

Mindennapi maszkjaink – 17 gondolat az álarcokról

„Nincs olyan álarc, amelyik félre ne csúszna néha.” – Idézetek a láthatatlan maszkjainkról.
Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Répa, szén, lyukas lábas… hóemberépítésre fel!

Gondoltad volna, hogy a z éjszaka sötétjében is mosolygó, házainkat őrző hóembereknek saját ünnepük van? Ha nem, akkor ideje előkeresni a garázsba utolsó alkalommal elrejtett alkatrészeit, közeledik január 18-a, a hóemberek világnapja!
Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

Ha elmúlik karácsony... avagy a szaloncukrok utóélete

... már ha van nekik ;-) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, évekkel ezelőttig azt gondoltam, hogy nincs az mennyiségű szaloncukor, ami nem fogy el decemberben. Általában a Mikulás nap táján vett első zacskók pár nap alatt elfogytak, a fára (vagy inkább csak alá) szánt szaloncukrokat el kellett dugni, hogy megérjék a fadíszítést. Mára változtak az étkezési szokásaink - kevesebb szaloncukrot veszek - és marad az ünnepek után is. Na, attól nem félek, hogy lejár a szavatosságuk, de elgondolkodtam azon, hogy milyen változatos módon lehet még őket felhasználni.
Ugrás az oldal tetejére