A bábjáték alapjául Jill Tomison angol író mesekönyve szolgál. A népszerű gyermekkötetet 1968-ban adták ki először magyar nyelven, majd 2012-ben Demény Eszter fordításában a Pozsonyi Pagony kiadó gondozásában jelent meg - idézte fel a bábszínház igazgatója.
A darabválasztást indokolva Szűcs István rámutatott, hogy a gyermekek sokkal könnyebben, előítéletek nélkül tudnak azonosulni az állatmesékkel, a történetben szereplők tulajdonságaival.
Jill Tomison meséje a bennünket körülvevő mikrokörnyezetről, időszerű alapproblémáról szól - mondta el Szívós Károly az MTI-nek. Ebben a történetben a gyermekek számára az a legfontosabb kérdés, hogy miért éppen a bagoly fél a sötétben. Az egymást követő páros jelenetekben a kisbagoly különböző személyekkel ismerkedik meg: a cserkészfiúval, a festőnővel, az öreg nénivel, a teleszkópos férfival. Valamennyi szereplőnek személyes tapasztalata van a sötétségről, így tudnak segíteni a kisbagolynak és végül megértetik vele azt is, hogy miért nem kell félni a sötétségtől - magyarázta a rendező.
A meséhez illő környezetet Orosz Klaudia báb- és díszlettervező könnyen mozdítható elemekből - fákból, bokrokból - teremtette meg. A bábok hátulról mozgatható figurák, képesek repülni, az élőszereplős megoldás - a bábok arcát a ruhabábba bújtatott bábszínészek adják - pedig a történet kicsit groteszk, meseszerű jellegét hangsúlyozza - fejtette ki Szívós Károly.
Beszélt arról is, hogy Nyitrai László zeneszerző nem szokványos zenét írt a történethez: az effekt-, hangulatszerű zenét különböző hangszereken - a hegedűtől a ritmus hangszereken át a harmonikáig - szólaltatják meg.
A bábszínházi produkcióhoz - a Kisbagoly szerepét játszó - Balázs László animációs filmet is készített, a háttérben vetített videó mintegy illusztrációként kíséri végig a történetet.
A további szerepeket a zalaegerszegi ősbemutatón B. Szolnok Ágnes, Báthory Gábor, Nagy Karina és Szilinyi Arnold játssza.
Forrás: MTI
