Jelenlegi hely

Tíz anyukának adok munkát - interjú Panyi Zsuzsival

A lényeg meglátni az anyagban a szépséget, megragadni a pillanatot, megtalálni hozzá a formát, amely kiemeli és elvarázsolja az üveget – vallja Panyi Zsuzsi, a nevét viselő panyizsuzsi üvegékszerek tervezője, készítője és kereskedője, nem mellesleg háromgyerekes anyuka.

Az üveghez való vonzódást édesapjától örökölte, akinek üvegösszetétel-kutatási szabadalma volt, és üvegipari vállalkozást vezetett. Zsuzsi építészből lett üvegdizájner, iparművész. Ma az ékszertervezésben és –készítésben valósítja meg azt a minőséget, harmóniát és tökéletességet, amit az élet más területein is elvár saját magától. Kollekcióit többek között Karafiáth Orsolya költőnő, Ugron Zsolna írónő és a Bárka Színház előadásai ihlették. Munkáit nagyvonalú színek és egyszerű, geometriai formák jellemzik. Kis szériás alkotásai gondosan megválogatott minőségi üvegekből állnak. Ékszerei (amelyekre 10 év garanciát vállal) kézzel készült, selyempapírral bélelt papírdobozba csomagolva kerülnek új tulajdonosaikhoz. Alkotásai Európától Amerikán át Ausztráliáig sok helyre eljutottak már.

Mitől sikeres a vállalkozásod? Mi az igazi hajtóereje?

Nekem a munka nem nyűg. Szeretem, élvezem. Ez az öröm benne van minden ékszeremben. Nagyszüleimnek divatáruboltja volt a 80-as években. Láttam, ahogy kiszolgáltak. Ha ugyanarra a szalagavatóra már más is vett abból a kék pöttyös ruhából, akkor ajánlottak egy másikat. Nagyapám a kukacoskodó vevőt is úgy szolgálta ki, mint a kedveset és sokszor mondta, hogy a vevőnek mindig igaza van. Az ő példájukból merítek, amikor a vevőim felé fordulok. Például nem beszélek rá valakit egy gyűrűre, ha az nem áll jól neki.
Nemcsak a bevétel érdekel, hanem az is, hogy ha egy nő panyizsuzsi gyűrűt vesz fel egy szürke, komor reggelen, akkor jókedvű legyen tőle és igazán nőnek érezze magát. Egy nő nem attól néz ki jól, hogy magára aggatja a legutolsó divatot vagy drága ruhákkal van teli a gardróbja! Az igazán „jó nő” ennél sokkal több: békében van önmagával. Rendben van a lelke, jól érzi magát. Legyen egyedülálló vagy házas, főállású anya vagy dolgozó nő, megtalálja az élet örömeit. Ez a belső rend kívül is látszik.

Jó döntöttél, amikor otthagytad az eredeti szakmádat?

Nem így terveztem. Az egyetem és a családalapítás után kezdtem el hobbiként ékszereket készíteni, a barátnők meg elvitték. Aztán többet csináltam, és akkor már a barátnők barátnői vitték. Ekkor éreztem rá, hogy az üveghez nekem más módon kell kapcsolódnom. Az építészmunka és az ékszeralkotás között sok a közös vonás: tervezés, precíz, pontos munka, az alkotás öröme. Csak a lépték változott. A letisztult formákat és a telt színeket ugyanúgy használtam az építészmunkáimban, mint ma az üvegékszerek tervezésekor. Sokszor egy építészeti tér, egy enteriőr az, ami inspirál egy szép ékszer tervezésére. Nem vagyok naprakész a régi szakmámban, de azért még odafigyelek rá. Mindig is éreztem, nekem terveznem, alkotnom kell. Most megtaláltam ehhez a megfelelő léptéket. Úgy érzem, megérkeztem és teljes az életem.

Emlékszel arra a pillanatra, azokra az időkre, amikor döntened kellett?

Az első komoly WAMP-os vásárom után történt: nagyon sikeres volt, többszörösét hozta  a várakozásaimnak. Akkor itthon leültünk, és a férjem javasolta, hogy vegyünk egy kemencét. Nekem nem kellett kétszer mondani! Örültem, de tudtam, hogy ez egyfajta felelősség is, mert a kemence árát, fenntartását meg kell termelni. Így indult el a vállalkozásom. Célokat tűztem ki, terveket szőttem, számoltam. Rengeteg tanulással járt. Sosem voltam még vállalkozó, és közgazdaságtant is csak érintőlegesen tanultam. Amennyire ez hátrány volt, annyira vált az előnyömre. Az alapoknál kezdtem, és mindig csak a következő lépésre koncentráltam. Utánanéztem a neten, elolvastam sok cikket, kialakítottam egy saját utat. Ha elbuktam, újra kezdtem, de sohasem álltam meg.
Nagyon szeretem csinálni. Annyira, hogy ingyen is csinálnám! A vállalkozásból évekig nem vettem ki fizetést. 4 év után pontosan ma hívtam fel a könyvelőmet, hogy mennyi is legyen a fizetésem, mert most már havonta fel is fogom venni!
Létrehoztam valamit a semmiből, dolgoztam rajta 4 éven keresztül, időt nem kímélve, és elértem oda, hogy magamnak fizetek a munkámért. Anno egy akkora dobozban voltak az üvegeim, mint most a névjegykártyáim.
Sokan azt mondják, hogy nekem "bejött" ez az üveg. Én nem gondolom, hogy mindez az ölembe hullott! Három dolog kellett hozzá:

Megláttam a lehetőségeket!
Az Egyesült Államokban tanultam a Calasanctius Training Program és egy állami ösztöndíj segítségével. Ez segített hozzá a pozitív világlátáshoz. Az amerikaiak nagyon optimisták, soha nem adják fel. Ezt érdemes átvenni abból a kultúrából. Sokan mondják, hogy  a gyerekek miatt nem megy a munka, mert otthon kell velük lenni: engem pontosan ez terelt az internet felé. Olyan is volt, hogy egy félresikerült ékszer adott ötletet egy következő kollekcióhoz.

Nagyon sokat dolgoztam
Az első 3 évben hetente 3-4 alkalommal is hajnali 1-kor feküdtem le. Az elején én voltam a grafikus, a marketinges és a programozó is!

Folyamatosan tanultam
Amit nem értettem vagy nem tudtam, hogyan kell csinálni, annak utánanéztem és mégis megvalósítottam.

Lehet-e etikusan vállalkozni?

Fontosnak tartom, hogy tisztességesen vállalkozzak – ez egy tudatosan választott, de nehéz út. Hiszek benne, hogy egyszer az lesz a sikk, ha valaki tisztességes. A vásári értékesítés során ma Magyarországon (az interjú 2012-ben készült – a szerk.) az a meglepő, ha valaki nyugtát ad. Sok vásárló mondja, hogy neki nem fontos – de nekem fontos, én adok. Soha nem tetszett, ha valaki azzal akart felvágni, hogyan lehet az adórendszert, vagy épp a BKV ellenőröket kikerülni, a mai gazdasági és pénzügyi környezetben pedig már kifejezetten zavar. Tisztességes adózóként nem könnyű az adórendszerre szórt átkokat végighallgatni. mostanság ilyen beszélgetések alkalmával meg szoktam jegyezni, ahogy azt, amit Te nem fizetsz be, azt nekem kell megfizetni. Furcsa dolog olyasvalakivel beszélni, aki fekete bevételekből él, és szidja az állami egészségügyi ellátást.

Vannak olyan apróságok a vállalkozásodban, amelyek jelzik, hogy a te elképzelésed a gazdasági etikáról nagyon is határozott?

Tudatos vásárló, tudatos fogyasztó és ebből a szempontból tekintve tudatos alkotó is vagyok. Fontosnak tartom a környezetemet mind szűkebb, mind tágabb értelemben véve. Otthon ecettel súrolok, a családnak magam főzöm a szappant. Stratégiai döntés volt, hogy otthonra terveztem a műhelyem: fontos a természetes környezet, időt, benzint és rengeteg stresszt tudok így spórolni. Ezt az erőforrást vissza tudom forgatni az alkotói munkámba. Az is tudatos döntés, hogy nincs saját üzletem, csak egy webshopom. Egy üzlet állandó fenntartása rengeteg időt és fáradságot és nem kevés tőkét vesz igénybe. Ezt a költséget nem akarom áthárítani a vásárlóimra.
Az így felszabadult energiáimat a „panyizsuzsi” közösségének fejlesztésére fordítom és a megtakarított időt a családommal töltöm. Szintén tudatosan választok elsősorban gyerekes nőket munkatársaknak. Szerintem egy nő sokkal kreatívabb és aki gyereket nevel, nagyon jól megtanulja beosztani az idejét. Ők vagy a műhelyemben vagy otthonról dolgoznak részmunkaidőben. Ez egyfajta csapatjáték, amit az idő visszaigazolt: jól működik! Olyan, mint egy pozitív spirál, érzem, ettől megy jól a munka!

Van-e titkos módszeretek a családi élet kiegyensúlyozott működtetésére két dolgozó szülő mellett?

A férjem, Zsolt egy szállodát üzemeltet, ő is vállalkozik. Állandó bébiszitterünk, rendszeres nagymamai segítségünk nincsen. Én reggel 8-tól 4-ig dolgozom és este is egy pár órát. Alapvetően én látom el a gyerekeket. Hozom-viszem őket, főzöm, zsúrt szervezek. Ha olyan tárgyalás vagy utazás adódik, akkor a férjem is besegít.

Mindig is törekedtünk rá, hogy a gyerekeket önállóságra neveljük. Nálunk elvárás, hogy egy 4 éves vegye fel a cipőjét, egy 8 éves pakolja be a táskáját és egy 10 éves sétáljon el edzésre. Kortársaikhoz képest nagyon önállóak és ügyesek, nagyon talpraesettek e gyerekeink és remélem, egészségesen magabiztos felnőttek lesznek. Óriási segítség, hogy a műhelyem otthon van. Ha beteg egy gyerek, akkor lassabban haladok. Egy 5 napos betegségnél szakad el a cérna. Ilyenkor a 4. napon a férjem 1 napig itthon marad, akkor behozok mindent és másnaptól már újra nyugodt vagyok. A kemence és a mosógép meg párhuzamosan is működik…

Szerző: Molnár-Bánffy Kata

Megjelent a Képmás magazinban, az Újrakezdő anyukák sorozatban.
Fotók: panyizsuzsi.hu